Soltész Miklós kiemelte: az egyházak jelenlétére egyre nagyobb az igény a gondoskodáspolitika, a köznevelés, az oktatás, az egészségügy és a karitatív szolgálat területén is.

Hozzátette, az elmúlt években, a migráció felerősödése és az ukrajnai háború kitörése óta különösen felértékelődött az egyházak karitatív szerepvállalása.

Hangsúlyozta, különösen fontos, hogy az egyházak a háború fenyegetettségében élő világban felemelik a szavukat és tesznek a békéért és azért hogy „normális irányba” tereljék a világot.

A kiadványról szólva azt mondta: hatalmas összefogás eredményeként megvalósult munkát mutat be: összefoglalja az elmúlt időszak egyházi beruházásait, bemutatja az egyházak segítő munkáját a Kárpát-medencében és – a Hungary Helps Programon keresztül – szerte a világban, valamint társadalmi szerepvállalásukat.

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: az egyházak a kormány kulcsfontosságú partnerei abban, hogy a kabinet elérje stratégiai célját, mely szerint 2030-ra Magyarország váljék az Európai Unió öt legélhetőbb országának egyikévé.

Kitért arra, hogy a támogatások, melyeknek formális kedvezményezettjei az egyházak, voltaképpen azokat a településeket fejlesztik, ahol egy-egy program megvalósul. Példaként említette, hogy egy templomfelújítás nem csupán a templomba járóknak okoz örömet, hanem az adott település kulturális örökségét is segít megőrizni. Egy templom megújítása – folytatta –, a turizmust is fellendíti, így akár a térség versenyképességét is növelheti – mondta.

Az egyházak emellett közfeladatokat látnak el, óvodákat, iskolákat, gondoskodáspolitikai intézményeket működtetnek, ahol nem csupán vallásos embereket gondoznak, nevelnek, így ezeknek az egyházi intézményeknek a kormányzati támogatása az adott településen élő minden ember életminőségét javítja.

Ahhoz azonban, hogy ezek a források valóban elérjék céljukat, szükség van a települési önkormányzatokra is. Ezért is kulcsfontosságú, hogy június 9-én minél több olyan polgármestert és önkormányzati képviselőt válasszanak a magyar emberek, akik a kormány partnerei a helyi életminőség-javító intézkedésekben az egyházakon keresztül.

Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója arról beszélt: a kormány közéleti munkáját a párbeszédre alapozza. E párbeszédnek fontos elemei a nemzeti konzultációk, amelyek Európában egyedülálló, jó eszközei és gyakorlatai a demokráciának – mondta kiemelve, hogy a konzultációk sosem múlnak el következmény nélkül, mindig követi őket valamilyen országgyűlési vagy kormányzati döntés, szabályozás.

Szólt arról: a Fidesz–KDNP az európai parlamenti (EP-) választásra „nemzeti listát igyekezett összeállítani”. Reményeik szerint lesz majd képviselete a magyar gazdáknak Brüsszelben Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és a fogyatékkal élőknek is Szekeres Pál paralimpikon személyében.

Azt is mondta: a kampány idején is fontos célkitűzésük, hogy megszólítsák a különböző kiemelt társadalmi csoportokat, így a kormány tagjai országjárás keretében párbeszédet folytattak több mint 60 ezer polgárőrrel, több mint száz fórumon találkoztak a gazdákkal, és szakmai találkozókon beszélgettek a nyugdíjasoknak a képviselőivel. Ugyanilyen fontos, hogy az egyházi közösségekkel és a hívő emberekkel is találkozzanak – hangoztatta, jelezve az elkészült kiadvány az egyházi közösségekkel közösen elért eredményeket veszi számba.

A kormány megbízásából a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Miniszterelnökség által kiadott, 48 oldalas tájékoztató füzet sorra veszi a 2010 és 2024 közötti, az egyházakra vonatkozó jogszabály-módosításokat, és kitér a 2011-ben lezárt egyházi ingatlanrendezésre.

A kiadvány szerint 2010 óta 200 új magyarországi és külhoni templom épült fel és több mint 3700 újult meg kormányzati támogatásból. Ezen felül csaknem 340 plébánia, parókia és gyülekezeti közösségi ház épült és 1870-et újítottak fel.

Az egyházak szociális szerepvállalásáról szóló fejezetben az olvasható: a gyermekvédelmi szakellátás területén 2012 óta egyre hangsúlyosabb az egyházi fenntartók szerepvállalása, a 2010-ben mért 6,5 százalék helyett 2023-ban a gyermekvédelmi szakellátás összes férőhelyének mintegy 74 százaléka egyházi fenntartásban működött.

A kiadványban külön fejezet foglalkozik a Karitatív Tanács, a Hungary Helps Program, az egyházi oktatási intézmények, az egészségügyi intézmények, a börtön-, a tábori és a kórházlelkészség munkájának bemutatásával, valamint az egyházi közösségek és az egyházi személyek, továbbá a nemzeti hitélet kormányzati támogatásának ismertetésével.

Írta a Magyar Hírlap