A tisztánlátást alapvetően segíti, ha a helyszínen tekintjük meg a jelenlegi állapotokat, hiszen egy iroda karosszékéből nem érzékelhető a valóság.
Mivel Rákosrendező soha nem is volt igazi turisztikai célpont – legfeljebb a katasztrófaturisták számára lehetett az –, még a tősgyökeres fővárosiak sem nagyon ismerik a Zugló és Angyalföld határán, a XIII. kerületi Tatai út és a XIV. kerületi Szőnyi út között fekvő 130 hektáros, 1,3 négyzetkilométeres területet.
A MÁV-tulajdonában álló földrész megközelítése sem egyszerű. Egyetlen út halad át rajta, de aki csak teheti, elkerüli a Szegedi utat. A rákosrendezői pályaudvart megközelítő „elfeledett” út már bazaltköves burkolatával sem túl csalogató, ám még többeket elriaszt a vasúti sorompón olvasható felirat, miszerint akár 34 percen keresztül is zárva maradhat az átjáró.
Rákosrendező vasútállomás, 2024. április 5.
Fotó: MH/Balogh Dávid
A lepusztult, de mégis csak városias környezetet mutató Szegedi útról a Tatai útra fordulva a Tahi úton át közelíthetjük meg a Rákosrendező „szívét”. A Rákos-patak ezen a részen szővi át a vasúti labirintust, az átláthatóságot pedig egy tekintélyes, százméteres gyalogos híd teszi lehetővé. Az átjáró tövében található Botond hulladéktelep sem éppen szemet gyönyörködtető látvány, ám a magasból mindenfelé felfedezhető illegális szemétlerakók még lehangolóbbá teszik a környezetet, az erre tévedő néhány percnyi szemlélődés után már a menekülőútvonalat keresi, pedig a mélység igazi rejtelmeit gondosan eltakarják a tavasziasan zöldülő növények, a szürkeséget pedig az itt-ott felcsillanó mezei virágok enyhítik. A szeméttelep közepén egy elhagyott MÁV-épület áll, ami alkalmi kalauzunk, Béla szerint belülről roppant otthonos, és környezetét meghazudtolóan rendezett. Mert Rákosrendezőn bujdosók is élnek, a világtól semmit sem várók lapulnak meg romos tákolmányokban. Rendszeres a szemét- és kábelégetés – az így kinyerhető színesfémekért –, a tűz pedig gyakran átterjed a környezetre, jelentős kihívás elé állítva a katasztrófavédelmet, valamint súlyosan szennyezve a főváros levegőjét.
A bennfentes, aki a környék minden zugát ismeri
Fotó: MH/Balogh Dávid
A telepnek dicsőséges múltja – ahogy az elnevezése is utal rá – soha nem volt, talán ezért is szemelte ki a vasútépítési láz idején,
a XIX. század második felében az Osztrák–Magyar Államvaspálya-társaság, amelytől 1891-ben vásárolta meg a Magyar Királyi Államvasutak társsága, a MÁV elődje az ország legforgalmasabb vonalának legnagyobb rendező pályaudvarát.
Ezt követően a Tatai út mentén egy kisebb lakótelepet is kialakítottak, aminek közepén egy akkoriban impozánsnak, korszerűnek számító, szemre is tetszetős tiszviselőházzal. Ez az I. világháborúig tartó időszak lehetett Rákosrendező fénykora, hiszen jelentősége már a Monarchia felbomlását követően csökkeni kezdett, lévén Bécs és Budapest között a mindaddig természetes kapcsolat államközivé vált, továbbá a vonatok többsége is már a hegyeshalmi vonalon közlekedett. Ugyanakkor itt rendezték össze a Szob felé induló szerelvényeket, ide érkeztek a dorogi szénvonatok, sőt a Jugoszlávia felé tartó teherkocsik kiindulópontja is Rákosrendező volt. Szerepe a rendszerváltást követően azonban rohamosan csökkent, illetve átértékelődött, hiszen a hatalmas ingatlan, amolyan aranytartalékká vált, amely megfelelő befektető esetén a tágabb környezetet is felértékelheti, ám az elmúlt három évtized során Budapest szégyenfoltját minden jóérzésű ember messzire kerülte.
Rákosrendező értéke leginkább abban rejlik, hogy pár száz méterre található a Hősök terétől, a Vajdahunyad várától és a Liget-projekt nyomán kulturált, többfunkciós parkká alakuló Városligettől, ugyanakkor jelentős infrastrukturális beruházásokra van szükség, hiszen jelenleg nehezen megközelíthető, a talaj sok helyen szennyezett.
A beépítésre váró terület sárgával jelölve
Fotó: Budapest Fejlesztési Központ
Lázár János építési és közlekedési miniszter korábban már beszélt róla, hogy mielőtt az érdemi fejlesztések megindulnának, első lépésben húszmilliárd forintból mentesíteni kell a helyszínt a szennyeződésektől, egymilliárd forintért a vasúti pályát újítanák meg, továbbá modernizálnák az autós és biciklis közlekedést. Az elképzelések szerint az Egyesült Arab Emírségekből származó befektető 5 milliárd eurót elérő fejlesztést valósítana meg, amelyhez a magyar állam egymilliárd eurót tehet hozzá.
Az új millenniumi városközponttal képletesen meghosszabbítanák az Andrássy utat, és a bevásárló-, szórakoztatóközpont mellett szolgáltatások sora jöhet létre; parkok, irodák, valamint lakóingatlanok épülhetnek.
Az elképzeléseket elsősorban a Karácsony Gergely főpolgármester vezette baloldal azzal a felvetéssel támadja, hogy 2019-ben a területre Budapest Parkváros néven készítettek tervet, amely lényegében hasonló elképzeléseket tartalmaz, igaz a lakóingatlanok lennének túlsúlyban, viszont a hevenyészett látványképeken kívül nem sok konkrétumot tartalmaz az ötlet. Nem véletlen, hogy a kormány elképzeléseinek megismerése előtt nem nagyon reklámozták a városvezetés álmait, amihez semmilyen megvalósíthatósági tanulmányt nem mutatott be Karácsony Gergely, ahogy az is rejtély, hogyan képzeli a döntően állami tulajdonú terület megszerzését, milyen befektetők állnának a megvalósítás mögött.
A Városháza-ügy, a Lánchíd-botrány ugyanis éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fővárosi Önkormányzat felettébb problémásan kezeli a tulajdonait.
A fejlesztésekkel pedig olyannyira nehezen birkózik meg, hogy az elmúlt öt esztendő során egyetlen jelentősebb saját tervet sem volt képes megvalósítani.
Az ingatlanpiac azonban nem vár Karácsony Gergelyre, máris kedvezően reagált a kormány elképzeléseire. Az otpotthon.hu összeállítása szerint az új városközpont környékén emelkedni kezdtek az ingatlanárak, és egyre többen keresnek a város ezen részén lakást. A tervezett prémium lakásokkal tovább növekedhet a luxusingatlan-piac, amely a magyarországi ingatlanállomány mintegy egy százalékát teszi ki, számításaik alapján.
Varga Mihály pénzügyminiszter ugyan csütörtökön 675 milliárd forintnyi beruházás átütemezését jelentette be, ám lapunk kérdésére elmondta, hogy Rákosrendező tervezett állami rehabilitációját mindez nem érinti, a kormány vállalásai abban a 2000 milliárdos csomagban vannak, amelyek elsőbbséget élveznek.
Írta a Magyar Hírlap
