Bóka János kifejtette: szeretnék, ha a magyar elnökség ideje alatt az Európai Tanács keretei között létrejönne egy új európai versenyképességi paktum, amely egyrészt a politikai figyelem középpontjába helyezi a témát, másrészt minden szakpolitikára kiterjedően azonosít olyan területeket, ahol ezt megerősítő döntéseket hozhatnak.
Példaként említette az európai uniós jogalkotás egyszerűsítését, az európai vállalkozásokat sújtó adminisztrációs terhek, beszámolási kötelezettségek csökkentését, a belső piac kiteljesítését.
A szolgáltatások, az infokommunikáció és az európai védelmi ipar területén is megvizsgálják, hogy a belső piac bizonyos szempontjai alkalmazhatók-e – mondta.
Bóka János hozzátette: szeretnének valódi európai tőkepiaci uniót teremteni, az infrastrukturális, energetikai összeköttetéseket megerősíteni és olyan európai iparpolitikát kialakítani, amely a nagy európai célkitűzéseket, például a zöld átmenetet nem az európai iparral szemben, hanem azzal együttműködve akarja megvalósítani.
A tárcavezető kérdésre válaszolva elmondta, hogy a magyar elnökségi prioritások az európai választói akaratot tükrözik, hiszen az európai parlamenti választások egyértelmű politikai üzenete az: Európában változásra van szükség.
A magyar elnökségi prioritások azokra a területekre koncentrálnak, ahol megítélésük szerint „a változás iránti igény a legerősebb” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ide tartozik az európai versenyképesség megerősítése, ami az európai jólét, a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés alapjait erősíti meg.
Ide tartozik továbbá az európai biztonsági és védelmi politika megerősítése -, amely Európa békéje és biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű -, valamint a migrációs válság kezelése Európa külső határainak megerősítésével, illetve a nemzetközi partnerségek erősítésével.
„Elementáris erejű igény mutatkozik arra, hogy ezt a 2015 óta húzódó válságot az EU végre képes legyen érdemben kezelni” – jelentette ki.
Bóka János szerint „igen sajátos időszak” lesz a következő fél év az EU történetében, mert a magyar uniós elnökségnek az éppen felálló Európai Parlamenttel és az új biztosok megválasztásával még átmeneti időszakban lévő Európai Bizottsággal kell majd együtt dolgoznia.
Az elnökség egyik központi célkitűzése lesz, hogy ebben az időszakban is biztosítsa az európai intézmények működőképességét, és azt, hogy az EU képes legyen reagálni a világ eseményeire – mondta a miniszter.
Kitért arra is, hogy hétfőn a magyar miniszterelnök jelképesen átveszi a stafétabotot a belga miniszterelnöktől és találkozik az Európai Tanács elnökével is. Az egyik brüsszeli konferenciaközpontban koncerttel kezdődik az elnökség kulturális programsorozata.
A feladatokra kitérve Bóka János elmondta, hogy az Európai Tanács intézményének – a munkacsoportoktól a miniszterek tanácsának üléséig – a napirendjét Magyarország fogja meghatározni.
Mintegy 1500 munkacsoporti ülést terveznek, idehaza a soros elnökség mintegy 230 eseményt fog megrendezni. Ezek között lesz 16 informális tanácsülés. Az Európai Tanács informális tanácsülését és az európai politikai közösség csúcstalálkozóját novemberben Budapesten tartják – sorolta.
A miniszter hozzátette, hogy szeretnének egy EU-Nyugat-Balkán-csúcstalálkozót szervezni, valamint egy Öböl-menti együttműködési fórumot és vezetőszintű találkozót lebonyolítani. Brüsszelben és Luxemburgban pedig 37 formális tanácsüléssel számolnak.
Bóka János közölte: vannak technikai értelemben vett eredmények, amelyeket az elnökségi időszak végére szeretnének elérni, ilyen az új európai versenyképességi megállapodás.
Politikai értelemben a magyar elnökség akkor lesz sikeres, ha az a tanács intézményrendszerének működtetésében az intézményi átmenet levezénylésén túl arra is képes lesz, hogy felmutassa azokat a változási lehetőségeket, amelyeket az EP-választás eredményeinek ismeretében az európai polgárok elvárnak – mondta a miniszter.
