Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért kutatási vezetője elmondta, hogy az Európai Néppárt (EPP) több mandátumhoz jutott, a zöldek visszaszorultak. Nőtt a független képviselők száma, kérdésnek nevezte, hogy ők találnak-e frakciót, és az hogyan alakítja majd az Európai Parlament dinamikáját.
Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Habsburg Ottó Alapítvány tudományos igazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy az EPP, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) és a liberálisok továbbra is többséget tudnak biztosítani az Európai Parlamentben.
Véleménye szerint az igazán fontos kérdés az, hogy az egyes tagállamokban bekövetkezett „apróbb vagy igen jelentős, földcsuszamlásszerű változások” milyen további változásokat eredményeznek majd az európai politikai színtéren.
Emlékeztetett arra, hogy Belgiumban, ahol egyben parlamenti választásokat is tartottak, megbukott az eddigi kormány, Franciaországban pedig előrehozott választásokat tartanak, miután Emmanuel Macron elnök feloszlatta a nemzetgyűlést.
A nagy európai tagállamokban jelentősen veszítettek erejükből a hatalmon lévő pártok – emelte ki Fejérdy Gergely.
Dobrowiecki Péter kiemelte, hogy az európai jobboldali pártok között megvannak a törésvonalak, de egyes kérdésekben egységes álláspontot képviselnek. Ilyen például a migráció vagy a Green Deal (európai zöld megállapodás) egyes passzusainak lassítása. Úgy látja, hogy a francia elnök várhatóan nem fog beleszólni olyan erőteljesen az európai politikába, mint eddig.
A kutató azt is hangsúlyozta, hogy Manfred Weber az iparosok és a gazdák pártjaként definiálta az EPP-t a választások után. Mindez azt mutatja – tette hozzá –, hogy a gazdasági célok jobban előtérbe kerülnek majd a néppártnál, miután kevésbé függnek a zöldektől.
Fejérdy Gergely úgy látja, hogy a mezőgazdaság erőteljesebben fog szerepelni az Európai Parlament napirendjén, az ukrán támogatások ügye miatt is. Szerinte új szempontokkal bővülhet a zöld átállás megvalósítása és más lesz „az iránytű-beállítás” az illegális migráció tekintetében is. Az EPP-nek érdeke lesz a jobboldali gondolatok előre tolása – hangsúlyozta a kutató.
Dobrowiecki Péter a Németországban kialakult helyzetről azt mondta, ott egyik párt sem tekinthető nyertesnek. A kormánypártok 31 százalékos eredményt értek el, a CDU/CSU 29 százalék körülit, azaz „nem ugrotta meg a 30 százalékos plafont”. Az Alternatíva Németországért (AfD) 16 százalékot szerzett. Ezeket az eredményeket érdemes annak tükrében is megvizsgálni, hogy 15 hónap múlva szövetségi választások lesznek – jelezte.
Fejérdy Gergely a francia helyzetet elemezve utalt arra, hogy Macron feloszlatta a nemzetgyűlést – amire 1997 óta nem volt példa –, ezzel a kormány megbukott és új választások következnek. Hozzátette, hogy a radikális jobboldal pártja, a Nemzeti Tömörülés csaknem 32 százalékot ért el, a kormányoldal pedig „nagy küszködések árán ennek a felét sem”. Megjegyezte, Macron bejelentése óta pártja népszerűsége tovább csökkent.
A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója úgy látja, hogy Franciaországban a baloldali blokk és a radikális jobboldal is erősödik, míg a centrumtömb zsugorodik. Elmondta, az előrehozott választásokon a felmérések szerint a Nemzeti Tömörülésnek többsége lesz.
Kitért arra, hogy az EP-választások óta a francia városokban tüntetések vannak, a hétvégén akár százezres megmozdulás is várható Párizsban, és a választási kampány is átcsaphat tömegmegmozdulásokba. Mindez abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy júliusban Párizsban lesz az olimpia – tette hozzá Fejérdy Gergely.
A két kutató egyetértett abban, hogy az Európai Bizottság elnöki posztján nem várható változás: „Ursula von der Leyen a második ciklusa elé néz.”
Dobrowiecki Péter úgy látja, akkor lenne nyitott a kérdés, ha nem ilyen eredmények születtek volna Németországban és Franciaországban. Utalt arra, hogy a kampány során sem tűnt fel más komoly kihívó.
Fejérdy Gergely megjegyezte, olyan embert neveznek ki az Európai Bizottság élére, aki meg sem mérettette magát választáson. Szerinte ez „furcsa demokráciadeficitként” értékelhető.
Kérdésekre válaszolva a kutatók úgy ítélték meg, hogy Közép-Európának „nem lesz nagyobb játéktere” az európai politikában, hiába gyengélkedik most Németország és Franciaország.
Kérdésként hangzott el az is, hogy Donald Trump esetleges megválasztása hogyan befolyásolná az európai helyzetet. A kutatók egyetértettek abban, hogy bárki is lesz az Egyesült Államok elnöke, az nem hoz jelentős változást Európában; a kontinens – elsősorban a gazdasági helyzete miatt – továbbra is nehéz helyzetben marad. Ráadásul Európa egyre inkább veszít a jelentőségéből – tette hozzá Fejérdy Gergely.
