MH/MTI
2024. június 14. péntek. 14:14
Frissítve: 2024. június 14. 14:15

Az EP-választások igazolták, hogy az emberek sokaságának megrendült a bizalma számos ország vezető politikusaiban és uralkodó pártjaiban, ugyanakkor a Fidesz–KDNP és Orbán Viktor kormánya megerősítő felhatalmazást kapott békepárti politikája folytatására – közölte sajtótájékoztatón Csizmadia László.

Úgy fogalmazott, hogy Európában összeomlóban van az „álliberalizmus”, és vitathatatlan a jobboldali előretörés, amely történelmi változást jelent. A középhatalmak, vagyis Franciaország, Olaszország és Németország népei országaik szuverenitása mellett szavaztak, és elutasították az európai szuperálam koncepcióját – fűzte hozzá.

Szerinte „a nyílt társadalom lopakodó veszélye most is fennáll. Az Európai Néppártba (EPP) settenkedett, álliberális erők áljobboldali módszerekkel ismét elűznék a szabadság szellemét. Lásd Magyar Péter (a Tisza Párt alelnöke) elbódított seregét, rögtön hozzákapcsolva Manfred Weber (az EPP elnöke) kétkaros ölelését.”

Ugyanakkor a valós nemzeti érdekeket képviselő, az illegális bevándorlást ellenző, a gendert elutasító békepártiak végre egyensúlyt tudnak kialakítani az Európai Unióban – értékelt Csizmadia László.

Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF–CÖKA szóvivője felidézte, hogy a választások előtt megbeszéléseket folytattak a Választási Megfigyelő Szervezetek Európai Hálózatának (ENEMO) megfigyelőivel.

Ezzel kapcsolatban kifogásolta, hogy miközben mindenben a szervezet küldötteinek a rendelkezésére álltak, a sajtóban teljesen ellentétes beszámolók jelentek meg azzal, ami a találkozón elhangzott. Megjegyezte: annak ellenére fogadták a szervezet képviselőit, hogy a szervezet háttere és finanszírozói köre miatt elfogultnak tartják őket a magyar szuverenista közösséggel szemben.

Különösen kifogásolják – folytatta –, hogy más szervezetekkel, például a Megafonnal együtt említették őket az ENEMO képviselői a CÖF–CÖKA székházában történtekről szóló jelentésükben, miközben ezek a szervezetek a találkozón szóba sem kerültek.

Szintén kifogásolják, hogy az ENEMO olyan szenzitív adatokra is kíváncsi volt a megbeszélésen, amelyek kizárólag hatóságokra tartozhatnak. Köztük olyan információkra, amelyekről a magyar bíróság az Átlátszó által a CÖF–CÖKA ellen indított adatigénylési perben kimondta, hogy a magántámogatók körét nem kötelesek nyilvánosságra hozni.

A beszélgetés során olyan sem merült fel, hogy a jelentésükben a magyar kormánnyal szoros összefüggésbe hozzák a CÖF–CÖKA-t – tette hozzá.

Ugyanakkor visszautasítják az ENEMO azon megállapítását, miszerint tisztességtelen, ha az utolsó pillanatban lép vissza egy jelölt egy választáson. Hasonló visszalépésekre számos, új-zélandi, csehországi és amerikai példa van. Vagyis azt a látszatot kelteni, hogy az ilyen típusú visszalépések politikailag inkorrekteknek tekintendők, elfogadhatatlan – mondta.

Emlékeztetett arra, hogy a 2018-as ellenzéki előválasztáson Karácsony Gergely főpolgármester „tisztázatlan körülmények között” lépett vissza Márki-Zay Péter javára a miniszterelnök-jelöltségtől. Ezért visszalépés vonatkozásában a balliberális oldalról érkező kritika megfogalmazása komolytalan és alaptalan – mondta ifj. Lomnici Zoltán.

Magyar hírlap