A tárcavezető a városban rendezett kampányeseményen arról számolt be, hogy az európai parlamenti választás finisében járunk, s ebben a végső visszaszámlálásban a háborús pszichózis is a tetejére hágott Brüsszelben.
Szavai szerint ezt jól illusztrálja az is, hogy az EU-s külügyi tanács előző napi ülésén több kollégája kiváló ötletnek minősítette a francia elnök azon eszmefuttatását, miszerint akár európai katonákat is lehetne küldeni Ukrajnába, ami viszont könnyen világháborúba torkollhatna.
„Emellett ment a szöveg a nukleáris fegyverek vonatkozásában is az elmúlt hetekben Európában eléggé erőteljesen, miközben teljesen világos, hogy néhány atombomba pont elegendő ahhoz, hogy az egész világot elpusztítsa, és ugye van több ezer, például az oroszoknak” – jelentette ki
„És mi lett a nukleáris fegyverek használatáról szóló fantáziálgatás egyik következménye? Az oroszok taktikai nukleáris fegyverek használatával kapcsolatos hadgyakorlatba kezdtek” – tette hozzá.
Kitért a kötelező európai sorozás ötletére is, és rámutatott, hogy az ukrán hadsereg egyre nehezebben elviselhető emberveszteségeket szenved, ezért a helyi hatóságok mindenhogyan próbálják meggátolni, hogy a menekülő emberek elhagyják az országot, ami olyasféle jelenetekhez vezetett az ukrán–magyar határon, amit „legutóbb a kommunista NDK-ban lehetett látni”.
„Az európai sorozás gondolata meg nyilván arról szól, hogy akkor a fiatal európaiakat vigyük az ukrán-orosz frontra, és ott harcoljanak. És pontosan tudjuk, hogyan is szokott ez működni. Hát, fiúk, aki közel van, az megy először. Akkor majd a közép-európai és a magyar fiatalokat akarják elvinni az ukrán–orosz frontra. Hát a nagy frászt!” – mondta.
„Az európai sorozásnak még csak a gondolatát is el kell utasítani. Világossá kell tenni azt, hogy magyar fiatalokat semmilyen erővel, semmilyen döntés alapján az ukrán frontra senki nem fog elvinni” – húzta alá.
Szijjártó Péter a panelbeszélgetésen fontos szempontnak nevezte azt is, hogy számos európai politikus teljesen belelovallta magát a háborús hangulatba, s ekképpen azt az érzetet próbálják kelteni, hogy ez Európa háborúja is.
„De ez nem igaz, minthogy Ukrajnán kívül egyetlen országot sem támadtak meg. Tehát az ukránok nem értünk harcolnak, ezt felejtsük el (.) Európát nem támadták meg, az oroszok Ukrajnát támadták meg, amit mi elítélünk természetesen” – emelte ki.
„Megtámadták Ukrajnát, és harcolnak magukért, ami nagyon hősies és nagyon tiszteletreméltó. De ne akarjuk ezt úgy beállítani, mintha értünk harcolnának, mintha mi erre kértük volna őket, vagy mi ezért tartoznánk nekik” – fűzte hozzá.
„Ez nem a mi háborúnk. Mi két és fél éve azon dolgozunk, hogy kimaradjunk belőle. A többiek meg két és fél éve dolgoznak azon, hogy velünk együtt belepréseljék egész Európát ebbe a háborúba. És ezt mi nem fogjuk megengedni, az egészen biztos” – folytatta.
„Június 9. ebből a szempontból is sorsdöntő jelentőségű, és én azt éreztem meg hétfőn, hogy a többiek is sorsdöntő jelentőségűként érik meg, mivel azért szokott lenni hangos szóváltás néhány kolléga meg köztem ebben a témában, de azért a tegnapinak, hogy is mondjam, a színvonala meg a személyeskedő jellege meg a hangereje azért lekörözte az összes eddigit együtt” – hangsúlyozta.
A miniszter úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államokat is háborúpárti kormányzat vezeti jelenleg, de a több százmilliárd dolláros fegyverszállítások ellenére sem tudnak az ukránok harctéri győzelmet aratni, ugyanis Oroszország nukleáris szuperhatalom, amelyet nem tudnak térdre kényszeríteni hagyományos fegyverekkel.
„Dacára minden fegyverszállításnak az ukránok nem tudtak katonai sikereket elérni a frontokon. Lehet ezt másként mondani, szebben mondani, eltagadni vagy beállítani a nyilatkozót orosz ügynöknek meg Putyin és Lavrov barátjának, amit az elfogulatlan, független és nem külföldről finanszírozott médiumok itt, Magyarországon viszonylag gyakran meg is tesznek, de ez az igazság” – fogalmazott.
Ennek kapcsán pedig leszögezte, hogy a fegyverszállítások ekként csak még nagyobb pusztítást és még több áldozatot eredményeznek, az egyetlen megoldást a diplomáciai rendezés hozhatja el, és a kérdés csupán az, hogy mikor kezdődhetnek meg a béketárgyalások, márpedig minél előbb, annál jobb.
Írta a Magyar Hírlap
