Érdekes ez a politika! Lényegében egy kivételével nincs ember, aki ne értene egyet azzal, hogy Magyar Péter áruló. És úgy kell vele foglalkozni, mint egy árulóval. A sillabusz azt írja, hogy a legrosszabb fajta árulás, ha olyasvalaki részéről ér, akiről azt hitted, közel áll hozzád. Ezt elmondhatja Varga Judit a volt férjével kapcsolatban. Szabó Magda hoz nekünk gyógyírt a nehéz helyzetre. Úgy fogalmaz, „Az árulót elfelejtjük. Az áruló nincs, meghalt, nem is ismertük soha. Nem terheljük az emlékezetünket a képével. A legnagyobb büntetés a felejtés.” Ez a józan emberek lelkének egészséges kisugárzása. Mondhatni reflexe.
Ehhez képest jön Gyurcsány Ferenc az ATV-ben, és szemrebbenés nélkül kijelenti, hogy „A DK mindenkivel együttműködik, aki elutasítja a Fideszt, a Fidesznek ezt a kormányzati gyakorlatát, és elutasítja ezt a kormányzati filozófiát, amit képvisel. Ha Magyar Péter is úgy gondolja, hogy elutasítja, akkor természetesen.”
Magyarán együttműködne egy árulóval, akivel normális (józan) ember sosem. Ha mást nem is, ez Gyurcsány hataloméhségét nyilvánvalóan megmutatja, az biztos. Annak fényében különösen, hogy a legutóbbi baloldali közvélemény-kutatások szerint a Tisza Párt (27 százalék) komoly előnnyel vezet a DK és szövetségesei (kilenc százalék) előtt. Gyurcsány nincs abban a helyzetben, hogy diktálja az együttműködés feltételeit, legfeljebb elfogadja Magyar Péter felajánlását. Bár ez még nem a szavazás eredménye, ez még egyszerűen esélylatolgatás, de annyit a nyilvánosság előtt már Gyurcsány is bevall, hogy a választás után az országnak új politikai szerkezete alakul ki. És ebben a szerkezetben a baloldalon egyáltalán nem biztos, hogy Gyurcsánynak vezető szerepe lesz. Ennek hangot is adott, mondván: szerinte a következő választásokig – 2026-ig – minden bizonnyal három meghatározó szereplő lesz: a Fidesz, a Tisza és a DK.
A megfogalmazásból már érződik az is, hogy nagyon óvatosan, mondhatni tisztelettudóan beszél Magyar Péterről, amikor kijelenti, a DK költött Magyar Pétert bíráló kampányra, de úgy fogalmazott: „Vigyáztunk is arra, hogy még véletlenül se lehessen azt hinni, hogy igaztalan állításokkal akarjuk az ő renoméját rontani. Csak tőle idéztünk.”
Istenem, micsoda morbiditás. Gyurcsány úgy beszél Magyarról, mint aki már szinte a politikai főnöke. Boldogít a lealázkodása, még ha érdekből teszi, akkor is.
Egy olyan emberről beszél így, akit a normális értékrenddel rendelkezők egyértelműen elutasítanak. Pataky Attila, az Edda együttes vezetője például ezt mondta lapunknak: „Ő az én szememben áruló. Sokan elmondták már, de tényleg így van, aki a gyermekeit, a feleségét beáldozva, arra az asztalra csinálva, ahonnan húsz évig evett, a barátait elárulva, a magyar népet elárulva akar politikus lenni, az egy szörnyeteg. El se tudom képzelni, akik körülötte vannak, kik vagy mik lehetnek. Hiszen egy áruló ma elárulta a nemzetét, a családját, holnap őket fogja elárulni. Bárkit bármikor. – Hozzáteszi: – Magyar P. egy véglény számomra. Egy nemzetét, családját, politikai közösségét eláruló véglény. Egy karrierista aljaember. Ez még magát sem tudja megvédeni, nemhogy a gyermekeinket, unokáinkat.”
Ezzel az emberrel finomkodik Gyurcsány Ferenc. Nyilván nem véletlenül. A háttérben ugyanis ott csöröghetnek a főleg sorosista guruló dollárok, amelyek küldőinek édes mindegy, hogy ki váltja le Orbán Viktort, Magyar vagy Gyurcsány, csak le legyen már váltva végre.
Emlékezhetünk, az amerikai professzor, a Sorost szintén nagyon kedvelő Charles Gati már 2013-ban le akarta váltani Orbánt, még a polgárháború ötletét sem vetette el. Szerencsére ennek már tizenegy éve, és még most is csak ott tartanak, ha Gyurcsánynak nem megy a többi béna baloldali párttal szövetségben, akkor Magyar Péter is álljon be hozzájuk csatasorba.
Csak az a fontos Gyurcsánynak, hogy utasítsa el a Fidesz kormányzati gyakorlatát és kormányzati filozófiáját.
Ezt pedig nem nehéz teljesíteni, mert azt az elkötelezett EU-pártiságot, amit a Böszme képvisel, azt fideszes lélekkel lehetetlen teljesíteni. E mögé csak azok tudnak felsorakozni, akik hajlandók elárulni saját országukat, saját népüket. Ahogy Pataky Attila mondja, a hazaáruló(k).
Élükön Magyar Péterrel és Gyurcsány Ferenccel.
A szerző újságíró
