– Irán támadást intézett egy, állítólag Pakisztánból operáló terrorcsoport központja ellen, mire a közép-ázsiai atomhatalom kiutasította a perzsa nagykövetet, és maga is katonai akciót hajtott végre iráni területen. Ez most egy jelentéktelen helyi konfliktus, egy potenciális atomháború potenciális nyitánya, vagy valamilyen figyelemelterelés, az iráni erők megzavarása egy olyan időszakban, amikor egyébként Teherán Jemenre, Irakra, Szíriára és Gázára koncentrálna?
– El is hangzott a válasz, de kezdjük az elejéről! Jelenleg az egész Közel- és Közép-Keleten új helyzet van. A Közel-Keleten már állandó amerikai erők állomásoznak, a Vörös-tengeren pedig egyre több ország hadihajói jelennek meg. Az elmúlt néhány napban megérkeztek a dánok, ott vannak az olaszok… A Vörös-tenger mindenki számára fontos, mivel a Szuezi-csatornán keresztül bonyolódik a világkereskedelem körülbelül 12,5 százaléka, de a konténerforgalom nagyjából 25 százaléka. Ha ez az útvonal nem hajózható, akkor meg kell kerülni Afrikát. Ez katasztrófát jelentene az olasz kikötők számára, és óriási problémákat a világgazdaságnak.
Fontos kiemelni, hogy Irán kitört az elszigeteltségből: Szaúd-Arábiával kőkeményen szemben áll. De Kína sikeresen tudott közvetíteni Rijád és Teherán között, erre nem volt példa a történelemben, és elkezdődött a felek közti kereskedelem nemzeti valutában. A dollár és a USA politikai befolyása a térségben megrendült. Nem igaz, hogy vereséget szenvedett, de visszaszorulóban van. Szaúd-Arábia a szunnita arabok vezető hatalma, Irán a síita világé, amelybe beletartozik Dél-Libanon a Hezbollahhal, az Aszad vezette Szíria, Irak és a jemeni húszik.
Ráadásul Törökország is bekapcsolódott a párbeszédbe, holott a három fél stratégiai céljai és érdekei ütköznek egymással.
Irán néhány nappal ezelőtt rakétacsapást intézett két országra: Szíriára, ahol elvileg az al-Kaida bázisait támadták és Irak északi, kurdok lakta részére, ahol azt mondták, hogy megtámadták a Moszad központját. Valójában viszont az egyik leggazdagabb kurd családot semmisítették meg. Ami, érdekes, és sehol nem jelent meg a sajtóban, hogy az iraki vezetés most azt kéri, hogy a nyugati csapatokat vonják ki az országból, mert Irakban már nincs Iszlám Állam-veszély.
Ezek után Irán rakétatámadást intézett a határtól 20-30 kilométerre lévő pakisztáni beludzsok egyik központjára. Itt nem szabad elfelejteni, hogy a határokat a korábbi 19. századi erőviszonyok határozták meg, így a voltaképpeni Beludzsisztán egy-egy része Irán és Pakisztán területére esik.
A támadás után a kérdés az volt, mit reagál erre egy atomhatalom, Pakisztán. Mindkét fél hazarendelte a nagykövetét. Majd Pakisztán 24 órán belül válaszcsapást intézett. De szintén nem mélységben, hanem egy 20-25 kilométeres sávon belül, és ugyancsak a beludzsokra. Máshogy fogalmazva mind a két fél egyetért abban, hogy önálló beludzs állam vagy autonómia nem jöhet létre. Ezek után megállapodtak a nagyhatalmakkal abban, hogy a válságnak nem lesz a katonai értelemben vett folytatása. A válaszcsapással egyébként Pakisztán Indiának is üzent, de ez már egy másik történet.
– Grant Shapps brit védelmi miniszter öt éven belül globális konfliktust jósolt a Nyugat és Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea között. Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint a NATO-nak három-öt éve van arra, hogy felkészüljön egy esetleges közvetlen konfrontációra Oroszországgal. És a németek kormánynak is világvége-hangulata van. Most akkor a maják tévedtek a 2012-vel, és valójában 2027 körül szabadul el a pokol a Földön?
– A maják tévedhetnek, de ennek ma igazi jelentősége nincs. Rengeteg a jóslás, ezen jóslások 98 százaléka soha nem jön be. Ha megnézzük, a rendszerváltások idején, a hidegháború végével fantasztikus elméletek születtek. Fukuyamának megjelent a könyve a történelem végéről. Mit állított? Hogy véget ért az országok közötti konfliktus, mindenütt győzött a demokrácia. Ezzel már-már az egekbe ment, majd óriásit esett.
Mi ma a helyzet? Nagyon sok vezető, főleg a baltiak, a lengyelek, a skandinávok és a britek úgy érzik, hogy Oroszország az Ukrajna ellen vívott győztes háború után tovább fog menni Európában. Én idézni szeretném Kennedyt, akiről nemrég írtam könyvet, és pár héten belül megjelenik. Ő azt mondta, hogy nem lehetséges – az akkor még szovjet – támadás, mert Moszkva nem tudja élelmiszerrel ellátni Európát. Én ezzel értek egyet.
Ma Oroszországnak óriási a mozgástere azokban az országokban, amelyek nem NATO-tagok, ilyen Ukrajna, ilyen Moldova, és ilyen Grúzia. NATO-tagállamot nem fognak megtámadni, mert az azonnali harmadik világháborút jelentene.
A baltiak egyébként most ugyanazt csinálják, amit a ’91-es függetlenség után: az orosz kisebbséget kiutasítják, mert félnek attól, hogy Moszkva föllázítja őket. Most éppen egy 84 éves bácsikát utasítottak ki, mondván, orosz ügynök. Jogilag 75 év fölötti embert nem lehetne kiutasítani, de megtették.
Tehát ma az látszik, hogy Európa, vagy ha úgy tetszik, a NATO ebben a kérdésben is megosztott. A NATO-tagállamok egy része hisz az orosz támadásban, és erre készül föl, ennek része a mostani, a hidegháború vége óta meghirdetett legnagyobb hadgyakorlat is, amelyben 90 ezer fő vesz részt.
Ugyanakkor Németország a katasztrófa szélén állt. Nem tud a hárompárti kormány együttműködni, jelenleg ott tartunk, hogy a gazdák 400 millió dollárt követelnek a német államtól két dologért. Egy: ne emeljék a dízel árát a számukra. És kettő: ahogy eddig, úgy ezután se kelljen a mezőgazdasági járművek után különadót fizetni. Erre ez a 400 millió dollár elég lenne, de nem akarják odaadni nekik, miközben Németország nyolcmilliárd eurót ad az ukránoknak, tehát ennek az összegnek a hússzorosát.
– Mindennek tetejébe a liberális mainstream számára meglepetésszerű győzelmet aratott Donald Trump az iowai republikánus kaukuszon. Azóta a Washington Posttól a CNN-ig mindenhol azt ecsetelik, hogy akár újra elnök is lehet belőle, hacsak Nikki Haley, akiről a 19 százalékos eredménye után most azt állítják, hogy fej-fej mellett halad a versenyben az 51 százalékot szerző Trumppal, be nem előzi. Ha ez nem történik meg, és Trump elnök lesz, hogyan változhat a Nyugat biztonsági architektúrája?
– Gyakorlatilag ott tartunk, hogy Trumpot megpróbálják jogi csűréscsavarással távol tartani a választástól. Hogy ez sikerül vagy nem, februárban, amikor a Legfelsőbb Bíróság dönt az ügyben, meglátjuk. De az nyilvánvaló, hogy ez nem jogi, hanem politikai döntés lesz.
A második megjegyzés, hogy Trumpnak van egy világképe. A világképében az van benne, hogy neki Putyinnal a személyes kapcsolata jó. Ő ezt nagyon sokszor elmondta. Ő akkor fog fegyvert adni Ukrajnának, ha béke lesz. Ha Ukrajna nem hajlandó a békére, nem kapnak fegyvert.
Ez komoly „fenyegetés”, ha figyelembe veszem, hogy a teljes ukrán költségvetés a katonai kiadások nyolcvan-valahány százalékát képes fedezni, vagyis Ukrajna ma önálló államként nem tud funkcionálni. Azt is látni kell, hogy ma a tízmillió ukrán nyugdíjast, a másfél millió embert, aki az adminisztrációban dolgozik, a körülbelül 400 ezer pedagógust csak nyugati pénzből lehet havonta kifizetni.
Trump győzelme azt jelentené, hogy pillanatok alatt megállapodik Moszkvával Ukrajna feje fölött, ezt ki kell mondani. És ettől fél Zelenszkij, ezért követel mindenkitől most pénzt, paripát, fegyvert. Tehát nyilvánvaló az, hogy Trump máshogy állna a helyzethez.
Harmadrészt pedig, ami a NATO-t illeti, Trumpnak az az alapelve, hogy az USA nem fizethet mindent. Valamennyi tagállamnak teljesíteni kell a GDP két százalékát kitevő védelmi ráfordítást. Ezek nagyon kemény követelések, mivel például a németek – hiába költenek rengeteget a hadseregre – meg sem közelítik ezt a két százalékot.
De, ami a most mindenkit izgat, az az, hogy Trump győzelme egy azonnali amerikai-orosz párbeszédet jelentene Ukrajna feje fölött.
Írta a Magyar Hírlap
