Vajon él-e még? – ez volt Orbán Viktor első gondolta, amikor értesült róla, hogy Robert Ficot meglőtték. A miniszterelnök jól ismeri szlovák kollégáját, aggódott érte, de Magyarországért is, mivel Robert Fico fontos szövetségese Hazánknak; olyan, aki nem csak a szavak szintjén, de tettekkel is kiáll mellettünk és a közösen vallott értékekért.
Ezek után a háborúra terelődött a szó. A kormányfő szerint a Nyugat hozzáállása azért is más, mert győztesként kerültek ki a két világháborúból, ellentétben velünk. Számukra a háború egy távoli konfliktus, mi közelebb vagyunk hozzá, szembesülünk a valóságával.
Hangsúlyozta azt is: ahogy a helyzet áll, a jövőben könnyen lehet, hogy ezt tekintik majd a harmadik világháború kezdetének.
Ami a gazdasági terheket illeti, elmondta, az európai országok eddig mintegy 100 milliárd eurót tettek bele a háborúba, és hasonló összeggel járult hozzá az Egyesült Államokhoz. Ehhez hozzá kell tenni az elmaradt növekedést.
– Ha az ember bemegy a boltba és ránéz az árakra, látja, hogy itt valami nincs rendben, és ez a valami a háború – húzta alá, hozzátéve: mi magyarok is fizetjük a háború árát annak ellenére, hogy mindent elkövettünk és elkövetünk azért, hogy kimaradjunk belőle.
A magyar titkosszolgálatok szerint az áldozatok száma 500 ezer és 1 millió között van úgy, hogy ez még „csak” két szláv ország háborúja, és nem világháború. Ez szerinte szörnyű. De szörnyűnek tartja azt is, hogy a háború nyugati támogatói egyáltalán nem gondolták át, mit csinálnak, amikor a válság eszkalálódott.
Felidézte: senki sem tudta megmondani neki, mi a nagyságrendje annak a pénznek és fegyvermennyiségnek, ami az oroszok kiszorításához kell? Erre az volt a válasz: „Putyin nem győzhet”. – Én ezt értem, de mi a terv? – idézte saját, korábbi kérdését Orbán Viktor. Ezt azóta sem tudta megválaszolni neki senki, mert nincs terv, nincsenek becslések.
Magyarország az elmúlt százegynéhány évben körülbelül másfél millió férfit vesztett, ők, a gyermekeik, az unokáik mind hiányoznak, és ebből fakadnak Hazánk demográfiai problémái – mondta, majd azzal folytatta: hasonló a helyzet más európai országok esetében, és ez vezetett például oda, hogy fehér foltok vannak, amelyeket migránsokkal akarnak betölteni egyesek.
– Ezért nekünk európai vezetőknek az első reflexünk az kellene legyen, hogy minden konfliktust meg kell fékezni, nem szabad hagyni, hogy eszkalálódjon, és ha mégis kitört egy háború, akkor nem beleugrani, felnagyítani, nemzetközivé tenni, hanem izolálni, megfékezni, békét teremteni kéne – jelentette ki.
A sorkatonai szolgálatról szólva, amelynek visszavezetése szerte Európában felvetődött, azt mondta, erről lehet beszélgetni, de világossá tette, hogy Magyarország elsősorban nem ebben gondolkodik. A néppárti Manfred Weber felvetését az összeurópai hadseregről és kötelező sorozásról őrült ötletnek nevezte.
Orbán Viktor kiemelte: a magyar nemzeti érdek a háborúból való kimaradás. Ez lett volna az érdek az első és a második világháborúban is, de az elsőbe az osztrákok, a másodikba a németek belenyomták Hazánkat.
– Érzem a régiek dilemmáját, én is érzem a hátamon a nyomást, ahogy bele akarnak lökni a háborúba – jegyezte meg a miniszterelnök, hozzátéve: minél több választó van mögötte, akik nemet mondanak a háborúra, és igent a békére, annál határozottabban tudja tartani magát Brüsszelben.
Az uniós nyomásgyakorlás módszereit kiismertük, kitanultuk, és kidolgoztuk, hogyan lehet ellenállni. De Orbán Viktor attól tart, hogy új kihívás előtt állunk, ez pedig a NATO. Úgy látja, a NATO egyre inkább részt akar venni a háborúban, és egyelőre még nem tudja, hogyan lehet ennek ellenállni.
– Egyszerre akarjuk megőrizni a NATO-tagságból fakadó védelmi garanciákat, és kitartani a béke mellett – mondta. Hozzátette: meg fogják találni a módját annak, hogy ez sikerüljön.
Ezek után a gazdasági kérdések kerültek szóba.
– Mi veszítünk, az amerikaiak nyernek, az oroszok meg azért nem veszítenek, mert keresnek annyit, amiből finanszírozni tudják a háborúikat – mondta a kormányfő, jelezve, hogy az uniós országok hatalmas mennyiségben vásárolják az orosz LNG-t. A nagy nyertes azonban szerinte Kína, hiszen például amit most Oroszországtól nem vesz meg az EU-, az jó áron oda kerül.
A választásokról szólva azt mondta, ha a békepárti hangok felerősödnek, akkor sem lesz azonnal tűzszünet, de lelassulhat a háború támogatása. Így vélekedik az amerikai választás tétjéről is. – Amire szükségünk van, az a perspektíva, hogy lássuk a lezárás, a béke felé vezető utat – mondta.
Írta a Magyar Hírlap
