Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta: nehéz időket élünk, Európa ma háborúra készül.
Kiemelte: a nyugat-európai nagy országok vezetői egymás után nyilatkoznak arról, hogy milyen lépések szükségesek az ukrajnai háború folytatásához, mennyi lőszert, mennyi fegyvert kell küldeni. Egyre többet hangzik el az is, hogy katonát kellene küldeni.
A tárcavezető azt mondta: először csak beszélnek a háborúról, és ezt már két éve halljuk. Először a beszéd rohamsisakokról szólt, aztán kicsit később ágyúkról, lőszerekről, harckocsikról, harcászati repülőgépekről, és most már arról beszélnek, hogy melyik NATO-tagállam vagy melyik európai uniós tagállam fog katonákat küldeni valamilyen kiképző vagy támogató misszióban Ukrajna területére – jegyezte meg.
A magyar embereknek, Magyarországnak, Európának és a világnak is az az érdeke, hogy ez a folyamat ne folytatódjon, ehhez pedig erőre van szükség – mutatott rá a honvédelmi miniszter.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott: a magyar történelemben elégszer láttuk, hogy idegen érdekek mentén magyar katonák jelennek meg olyan háborúban, ahová nem valók.
Kiemelte: erőre egyrészt a választásokon és a szavazóurnák mellett van szükség, hogy Európában minél többen a béke mellé tegyék a voksukat.
A magyar kormány eddig is a béke elkötelezettje volt, és ezután is azért fog dolgozni, hogy a háborút elkerüljük – hangsúlyozta.
Másrészt szükség van katonai erőre is, hogy önmagunkat a lehető legfüggetlenebbül másoktól, meg tudjuk védeni – mondta, hozzátéve: ezért a kormány folytatja, sőt a veszélyek korában fel is gyorsította a haderőfejlesztést.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf ismertette: most olyan képességgel bővül a magyar haderő és annak légvédelme, amely Izraelben a legnehezebb időkben, harci körülmények közt állta ki a próbát.
Ezek a többfunkciós, háromdimenziós radarrendszerek a Nasams norvég rakétarendszerekkel, valamint a harcászati repülőgépflottát erősítő további négy Gripennel kiegészülve, valamint más eszközökkel együtt képezik azt a pajzsot, amely a magyar emberek biztonságát garantálja – jelezte a honvédelmi miniszter.
Azt mondta: nem engedhetjük meg, hogy Európa háborúba sodródjon, mindent meg kell tenni ennek elkerüléséért, és Magyarország „minden körülmények között” ki fog maradni belőle.
Békére van szükségünk, amit azonnali tűzszünettel és béketárgyalásokkal lehet elérni – zárta szavait Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Pietro Mazzei, a Rheinmetall Canada vezérigazgatója az együttműködések fontosságáról szólva az ipar és kormány közti partnerséget méltatta.
Tájékoztatása szerint Magyarországon egy olyan összeszerelő-, integrációs és tesztelő-bevizsgáló bázist tudtak létrehozni, amelynek eredményei az átadott eszközök.
Köszönetet mondott azért, hogy a Magyar Honvédség nemcsak időt szánt a technológia megtanulására, de integrálták is azt napi műveleteikbe.
A honvédelmi és haderőfejlesztési programban beszerzett ELM-2084 típusú háromdimenziós radar a helyszínen kiosztott tájékoztató szerint légtérellenőrző, tüzér- és légvédelmirakéta-feladatok támogatására képes. A legfejlettebb félvezetős technológia és a fázisvezérelt antennarács alkalmazásával képes a kibocsátott rádióhullámok vertikális és horizontális eltérítésére.
A jelenleg használt radaroknál háromszor nagyobb antennaforgási sebessége háromszoros adatfrissítést eredményez, a technológia egy időben képes felderíteni – a nagy méretű, nagy sebességű szállítógépektől a közepes méretű, kis sebességű drónokig – minden típusú légi járművet, valamint a ballisztikus tüzérségi lövedékeket is.
A radar szélsőséges időjárási körülmények között is képes magas megbízhatósággal üzemelni, valamint 21. századi körülményeket biztosít a kezelőszemélyzetnek.
A radarkomplexum három fő modulból áll – antennarendszer, hadműveleti-kezelői kabin, áramellátást biztosító rendszer –, amelyeket terepjáró képességű teherautók szállítanak. Telepítési és bontási ideje egyaránt rövid.
