A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a városban tartott lakossági fórumon az ukrajnai háború eszkalációjának egyre súlyosabb veszélyére hívta fel a figyelmet, ostorozva a „háborús őrületet”, amely eluralkodott az európai vezetők körében, és rámutatva a kontinenst érő negatív következményekre.
Úgy vélekedett, hogy a Nyugat sorozatosan elhibázott döntéseket hozott az invázió több mint két évvel ezelőtti megindítása óta, és sérelmezte, hogy a konfliktust izolálás helyett globalizálták.
„Mi, Közép Európában is két és fél éve ennek a háborúnak az árnyékában élünk, és két és fél éve fizetjük egy olyan háborúnak az árát, amihez egy, semmi közünk, kettő, nem a mi háborúnk, három, semmilyen módon nem vagyunk okolhatók érte” – sorolta.
Ennek kapcsán pedig rámutatott, hogy a magyar energiaimport költsége egy év alatt tízmilliárd euróval, azaz mintegy 4000 milliárd forinttal nőtt. „Ennyit kellett összegereblyézni innen-onnan, abszolút fontos és értelmes céloktól annak érdekében, hogy legyen fűtés, legyen meleg víz és maradjon működőképes az ország” – fogalmazott.
Emellett – mint emlékeztetett – az egekbe szökött az infláció, és ezért az áremelkedés letörésére kellett fordítani a tavalyi évet gazdaságfejlesztés és beruházások helyett.
„És mindez nem azért, mert elfelejtettünk volna gazdaságpolitikát csinálni vagy mert hirtelen elkezdtük rosszul csinálni a dolgokat, hanem olyan külső ok miatt, amihez semmi közünk nincs és amivel szemben abszolút védtelenek vagyunk” – hangsúlyozta.
„Miközben mi itt küzdünk, miközben befogadtunk egymillió menekültet, aközben a nyugat-európaiak háborúsdit játszanak” – tette hozzá.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a háború vége nem került közelebb a több százmilliárd eurónyi értékű fegyverszállítmányok ellenére sem, és jól láthatóan nem is lehetséges katonai megoldás, ugyanis egyik fél sem tud felülkerekedni a másikon a csatatéren.
Majd kifejtette, hogy a rendezés ekképpen egyedül diplomáciai úton képzelhető el, a kérdés csak annyi, hogy mikor indulhatnak meg a béketárgyalások, márpedig minél előbb, annál jobb, máskülönben még több ember fog meghalni, még nagyobb lesz a pusztítás.
Ezzel összefüggésben üdvözölte a közelgő svájci békekonferenciát, ugyanakkor problémásnak nevezte, hogy azon nem lesz jelen Oroszország.
„Nagyon fontos, hogy legalább a békéről beszélünk, tehát végre nem arról van szó, hogy legyen háború, hanem hogy legyen béke. Csak a probléma ott van, hogy békét kötni egy fél magával, meg pláne velünk, akik nem vagyunk részesei a konfliktusnak, nem tud” – szögezte le.
Illetve tudatta, hogy egyelőre a magyar kormány is mérlegeli, milyen szinten is vegyen részt a fórumon, az ugyanis meglehetősen korlátozott reményekkel kecsegtet az eredményesség szempontjából.
A miniszter úgy vélte, hogy az orosz és az ukrán felet egyedül külső tényező ültetheti tárgyalóasztalhoz, jelenleg azonban a nagyhatalmak vezetői közül senki nem alkalmas erre a szerepre.
Kijelentette, hogy ebben változás jöhet, ha Donald Trump nyeri idén az amerikai elnökválasztást, mivel ő egy „megoldó ember”, aki két lábbal áll a földön, és így vele minden eddiginél jobb esély kínálkozhat a béke megteremtésére.
Valamint kiemelte, hogy egy jelentős jobboldali fordulat is segíthet ebben az e heti európai parlamenti választáson.
Végül arra is kitért, hogy napjainkban rendkívüli nehézségekkel néznek szembe a békepárti politikusok, jól láthatóan „hol fizikai, hol jogi, hol politikai eszközökkel vadásznak rájuk”, amelyet világosan demonstrál, hogy Donald Trumpot a választási kampány közepében bűnösnek találta a bíróság egy ügyben, továbbá az is, hogy nemrég megpróbálták meggyilkolni Robert Fico szlovák kormányfőt.
